Győr városa 2021-ben ünnepli a 750. évfordulóját annak, hogy V. István király (1270–1272) a győri királyi vendégtelepeseknek a székesfehérvári polgárok szabadságait adományozta. Az évfordulós eseményeknek egyik kiemelkedő rendezvénye lesz, hogy 2021. június 20-án felavatják a városháza előtt felállított Győr-keresztet. A Győr-keresztek Európa-szerte való felállítását II. Rudolf német-római császár és magyar király rendelte el annak megünneplésére, hogy a várost 1598. március 28-ról 29-re virradó éjszaka az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény had visszafoglalta a törököktől.

A Bécs és Alsó-Ausztria védelme szempontjából stratégiai fontosságú Győrt 1594. szeptember 29-én adta fel a győri Obrist, Ferdinand Graf zu Hardegg, és megmaradt zsoldosaival kivonult az erősség falai közül. Hardegget és a kudarcban szintén felelősnek tartott Niccoló Perlint Mátyás főherceg szinte azonnal fogságba vetette, és megindult ellenük az eljárás. A hadbírósági tárgyalás eredménye nem is lehetett kétséges. A Fuggereket Bécsből 1595. június 15-én tájékoztatták arról, hogy aznap (csütörtökön) 8 órakor a Burg udvarán kihirdette a halálos ítéletet az erre kijelölt hadbíró. Az imát követően Hardegg egy hosszú, félelem nélküli és „szerény” beszédet tartott. Ám ennek a tartalmát a szöveg írója nem tudta lejegyezni, mert nem lehetett teljesen hallani azt. Ezt követően Perlin ítéletét is felolvasták, őt is bűnösnek találva a város feladásában.

Az elítélteket a bécsi városőrség és az ottani lakosság átkísérte az Am Hof térre, a jezsuita templom előtt már felállított és fekete vászonnal bevont emelvényhez. Itt Hardegg három szolgálójával, akik a per alatt is szolgálták, valamint egy evangélikus pappal, aki lelki vigaszt nyújtott a számára, felment az építményre és egy újabb beszédet tartott. Ebben kérte zsoldosainak szabadon bocsátását.

Ezt követően levette és szolgáinak átadta kabátját és gallérját. Letérdelt egy fekete bársony párnára, fekete bársony sapkáját szemére húzta és jobb kezét egy tőkére helyezte. A hóhér és segédje egyszerre sújtott le: előbbi a fejét, utóbbi jobb kézfejét vágta le könnyedén és gyorsan. A holttestet Hardegg szolgálói egy koporsóba helyezték, majd egy fekete szövettel bevont hatlovas szekérrel hamarosan elszállították.

Míg Hardegg igen hősiesen viselkedett, addig – a beszámoló szerint – Perlin egészen másként tett. Amikor ugyanis az emelvényre lépett, igen csüggedtnek tűnt és kegyelmet kért magának. Csakhamar azonban letérdelt, ám hóhér sújtásának a pillanatában annyira kifordult, hogy az első csapást elvétette és az állkapcsát találta el. Ezután a második vágást már az emelvényen fekvő testre mérte, de ekkor sem sikerült a fejet a törzsről teljesen levágnia. A saját kudarcától megrémült hóhér leugrott az emelvényről, míg a kivégzést megtekintésére összesereglett nép egy része is futni kezdett, ami miatt igen nagy tumultus keletkezett. Végül Perlin szétvagdalt testét szintén koporsóba fektették és elszállították.

Bagi Zoltán Péter

Képek:

1. Ferdinand Hardegg aláírása

2. Hardegg és Perlin kivégzése (forrás: Zeitung aus Wien den 17. Junij Anno MDXCV, Wie Graff Ferdinand von Hardeck gewesener Oberster zu Raab wegen auffgebung derselben Vestung beneben Colonel Perlin Oberster über die Welschen Kriegsleute zu Wien für der Keyserlichen Burgt in offenem besessenem Kriegs Recht zum Tod verurtheilt und darauff gerechtfertig worden ist)